Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett rendje

TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK és AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI

Alkalmassági vizsga szabályai

Iskolánkban emelt szintű művészeti oktatás folyik, ehhez alkalmassági vizsgát szervezünk. /Nkt. 50 § (5)/

• Az alkalmassági vizsga időpontját mindig a beiratkozást megelőző időszakra kell kijelölni.
• A vizsgán nem lehet tárgyi tudást és elsajátított ismeretet mérni.
• Az alkalmasság mérése azt mutatja meg, hogy a jelentkező a jövőben kellő szorgalom esetén, meg tud-e felelni az adott iskolai követelményeknek.
• Az alkalmassági vizsgán két fő ének-zene szakos tanár (emelt szintű éneket oktató) hallgatja meg a tanulókat.
• A meghallgatásra minden leendő első osztályos szülőnek joga van elvinni gyermekét.
• A meghallgatás után a szaktanárok döntenek, hogy a tanuló megfelelt-e vagy sem.
• Az igazgató írásban kiértesíti a résztvevő gyermekek szüleit, hogy gyermekük megfelelt vagy nem felelt meg az alkalmassági vizsgán.
• A „megfelelt minősítést” kapott gyermekek szülei a beiratkozáskor választhatják az emelt szintű ének-zene oktatást.
• A „nem felelt meg” minősítést kapott gyerekek szülei, a többi választható tantárgy közül választhatnak.

Tanulmányok alatti vizsga

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012 EMMI rendelet 64 § 1-8. bekezdés valamint 65-66 § szabályozza.

Tanulmányok alatti vizsgának számít:

• osztályozó vizsga
• különbözeti vizsga
• javítóvizsga.

A tanulmányok alatti vizsgákat a törvényben előírtaknak megfelelően kell megszervezni, lefolytatni és értékelni.

Javítóvizsga

Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon, tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – „elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.” szöveg kerül.

Osztályozóvizsga

A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha:

• a 20/2012 EMMI rendelet 51 § (6) bek. b pontjában meghatározott időnél többet mulasztott és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet;
• egyéni munkarend szerinti tanuló volt;
• független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Megjegyzés:

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

8. a) a közoktatási törvény 8. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási órát,
9. b) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola a szülőt értesítette a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, s értesítésben felhívta a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.

Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

Egyéni munkarend szerint tanulók magasabb évfolyamba lépésének feltételei:

Nkt. 45. § (5):  A tankötelezettség iskolába járással teljesíthető. Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető. A szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló a kérelmet a tanévet megelőző június 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez (Oktatási Hivatal). Ezen időpontot követően csak abban az esetben nyújtható be kérelem, ha a tankötelezettség iskolába járással történő teljesítését megakadályozó körülmény merül fel. Jogszabályban meghatározott esetben az egyéni munkarendet biztosítani kell.

• a szülői kérésre az egyéni munkarend szerinti tanulók képzéséről a szülő gondoskodik, a vizsgáztatást szülői igény esetén évente egy alkalommal az iskola végzi (a képzés költsége a szülőt terheli),
• a képességvizsgáló javaslatára egyéni munkarend szerinti tanulók heti 10 órás szaktantárgyi képzését az általános iskola látja el, a tanulmányi munka eredményességét a tanulóval foglalkozó pedagógusok félévenkénti vizsgáztatással mérik (a képzést a költségvetés fedezi).

Felmentés:

Az igazgató a szülő kérelmére felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Az iskolában – kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik – az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti – az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól.

Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló.

Máshonnan érkezett tanuló, amennyiben korábban a tantárgyat nem tanulta, vagy emelt szintű foglalkozáson kíván részt venni, különbözeti vizsga letételével léphet magasabb évfolyamra.

Amennyiben a tanuló az emelt szintű vagy a választott tantárgy követelményeinek nem tesz eleget, áthelyezhető másik osztályba.

A tanulmányok alatti vizsgák tervezett rendjét a tanév helyi rendje szabályozza, illetve az első évfolyamra történő hirdetmények szabályozzák.